Módszertan

A FITTER megközelítése az inkluzív fenntarthatósághoz
Azonosítási és megvalósítási folyamat

A lehetséges megoldások azonosításának és megvalósításának folyamata több összekapcsolódó lépést tartalmaz, amelyek az alábbiakban kerülnek bemutatásra:

1. lépés: A résztvevők / érintettek azonosítása és toborzása

Ebben a lépésben azokat a kulcsfontosságú résztvevőket azonosítjuk, akik szakértelemmel vagy érdeklődéssel rendelkeznek a kutatás iránt. A releváns kormányzati ügynökségek, akadémiai intézmények, kutatóintézetek, tanácsadó cégek és a civil társadalom is részt vesznek.

2. lépés: A mérséklési politikák co-creációja

Ez a lépés a jövőbeli kockázatok mérséklésére irányuló tervek kidolgozását foglalja magában, amelyek a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére összpontosítanak. Ez magában foglalja az ex-ante politikai hatásvizsgálatokat és azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek a társadalmi egyenlőtlenségek kezelésére, összehasonlítva a jelenlegi nemzeti és EU-s politikákkal. A jelenlegi keretrendszerek hiányosságait azonosítjuk, a cél pedig a méltányos kettős átmenet. A READJUST és ST4TE projektekhez hasonló partnerek szoros bevonása átfogó betekintést nyújt az egyenlőtlenségeket kiváltó tényezőkbe, valamint a zöldebb, egyenlőbb és produktívabb társadalmak érdekében alkalmazott politikákba.

3. lépés: Trendek és tanulságok elemzése

Ez a lépés a meglévő irodalom áttekintését, a nemzeti és európai kvantitatív adatok értékelését, valamint szakértőkkel végzett interjúk és workshopok során összegyűjtött információkat foglalja magában. A cél az, hogy azonosítsuk azokat a jelentős társadalmi csoportokat, akik egyenlőtlenségekkel küzdenek, és feltérképezzük a múlt évtized fontos politikáit és intézkedéseit. A Nemzeti Helyreállítási és Reziliencia Tervek (NRRP) áttekintése segít abban, hogy minden szektorban alaphelyzetet alakítsunk ki, és értékeljük a korábbi politikák eredményeit. A cél az, hogy a jövőbeli politikákat a méltányosság és az inkluzivitás szempontjából alakítsuk, hogy csökkentsük az egyenlőtlenségek hatásait.

4. lépés: Jövőbeli forgatókönyvek előrejelzése

Tekintettel a jövőbeli fejlemények bizonytalanságára, a projekt három forgatókönyvet alkalmaz, amelyek az európai fenntartható energiával előállított elektromosság arányára építenek 2050-re: 1. forgatókönyv (50%-os valószínűség), 2. forgatókönyv (35%-os valószínűség), 3. forgatókönyv (15%-os valószínűség). Ezeket a forgatókönyveket átfogó irodalomkutatás, szakértőkkel végzett fókuszcsoportos beszélgetések és egy Delphi-felmérés keretében dolgozzák ki, amely legalább 50 elismert szakértőt von be. A forgatókönyvek előrejelzik az eltéréseket az Energia, Közlekedés, Építés és Lakás, valamint Mezőgazdaság és Élelmiszeripar szektorokban.

5. lépés: Hátrányos helyzetű csoportok és kockázatok azonosítása

Ez a lépés a kettős átmenettel kapcsolatos lehetséges kockázatok (pl. üzleti veszteségek, szolgáltatások bezárása, benzinüzemű autók eladása) azonosítását tartalmazza a munkaerőpiac, a pénzügyi erőforrások és a készségek dimenzióin belül. Az érintett társadalmi csoportokat is azonosítjuk (pl. idősek, alacsony jövedelmű háztartások, egyedülálló szülők, migránsok, fogyatékkal élők). Szakértői paneleket vonunk be fókuszcsoportos beszélgetésekbe, hogy mélyebben feltárjuk ezeket az aspektusokat.

6. lépés: A valószínűségek és a súlyossági arányok kiszámítása

Minden "Hátrányos helyzetű csoport-Kockázat" párhoz az egyes forgatókönyvekben a valószínűségeket és súlyossági arányokat kvantitatív adatok és kvalitatív információk alapján számítjuk ki. A releváns mutatók közé tartozik: internet hozzáférés, digitális írástudás, digitális eszközök megfizethetősége, munkahelyteremtés, jövedelem változások, KKV aktivitás, STEM tanulmányok, oktatási erőforrások, digitális egészségügyi ellátás hozzáférhetősége, közszolgáltatások megfizethetősége, és a közösségi részvétel a kettős átmenetben. A kockázat nagyságát a következőképpen számítjuk ki:

Kockázat nagysága = A kockázat valószínűsége × A kockázat súlyossága

A kockázatokat egyedileg és másokkal együtt is elemezzük, hogy azonosítsuk az összefüggéseket és trendeket.

7. lépés: A mérséklési terv kiadása

A teljes kockázatértékelést (TRA) a hátrányos helyzetű csoportok és kockázati profilok számára a legnagyobból a legkisebb felé priorizáljuk. Azokat a kockázatokat választjuk ki mérséklési terv készítésére, amelyek az összes forgatókönyv alapján a teljes kockázat 80%-át képviselik.

8. lépés: A tudás alkalmazhatóvá tétele

Ez a lépés a megoldások létrehozására és validálására összpontosít egy digitális platformon, amely intelligens prediktív döntéstámogató rendszert (IPDSS) tartalmaz. A politikai döntéshozók ezt a platformot használják a rövid, közép- és hosszú távú mérséklési stratégiák kidolgozására, forgatókönyvek kiválasztásával és kvantitatív kockázatértékelések végrehajtásával (QRA). A stratégiák azokkal a kockázatokkal foglalkoznak, amelyek az összes kockázat 80%-át képviselik. A politikák a társadalmi-demográfiai profilok alapján személyre szabhatók, és az automatikusan generált kockázatértékeléseket alkalmaznak. A gamifikált digitális platform fejlesztése együttműködést igényel a konzorcium tagjaitól.

9. lépés: Az eredmények validálása

Ez a lépés magában foglalja a módszerek, eredmények és digitális platform értékelését a FITTER ökoszisztémában. Két tesztelő csoportot alkalmazunk:

  • 1. csoport: A projektben kezdetben részt vevő politikai döntéshozók.
  • 2. csoport: A projektben nem részt vevő politikai döntéshozók, hogy elkerüljük az érdekütközést.

Az 1. csoport azonosítja és bevonja a 2. csoport tesztelőit a validálási fázis során, hogy biztosítsuk az elfogulatlan visszajelzéseket.